Biztos Veled is előfordult már, hogy venni szerettél volna valamit, aztán mikor beléptél a kiszemelt boltba, csak álltál és vártad, hogy azonnal értesítsenek: megnyerted a lottót... Nahát. Ez tipikusan én vagyok, ha bemegyek a gyöngyök közé :) Az még hagyján, hogy amit elhatároztam, azt megveszem, na de a többi? Az hogy kerül be a kosárba??? Egy kis csomag itt, egy pár kapocs ott, és aztán otthon magyarázhatom. Persze nem szoktam, mert csak napok múlva derül ki. Bár eldugni nem tudom, úgy teszek, mintha a múltkori termés lenne. Ideig-óráig bírom, hogy nem veszem elő, de este csak elkezdek matatni körülöttük, és akkor már nincs megállás. Sajnos az a típus vagyok, aki ihletre türelmes. Azt hiszem, ez magyarázatra szorul :). Általában mindent azonnal akarok. Egyszerűen nem tudok pepecselni. Irigylem is rendesen azokat, akik órákig elvannak azokkal a mákszemnyi gyöngyökkel. Én, ha nem látom azonnal az eredményt, feladom. De: ha megjön a múzsa, akkor megtáltosodok. Épp ezért, mint majd látni fogjátok, csak ritkán készülnek aprólékos munkával készült mindenfélék.
Remélem, nem fogok monologizálni. Talán lesz egy-két olyan elvetemült, aki néha elolvassa azt a temérdek gondolatot, amit majd itt megosztok veletek.
Bármi megjegyzés nyugodtan jöhet, de vigyázat: mimózalelkű vagyok :)
Elsőként egyik büszkeségem jöjjön. A mintát találtam, de próbáltam egyedivé tenni. Remélem, tetszik. Egy esküvőn jól mutatott :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése